Borbély család
A badacsonyi táj, a szőlő és a bor tisztelete, szeretete határozta meg családunk szakmaválasztását. 1981-ben telepítettük el első közös ültetvényüket egy nászajándékba kapott régi családi területen, Badacsonytomajon, ekkor még nem sejtve, hogy a későbbi birtok központ alapjait tették le. A Borbély Családi Pincészetet több generációs családi hagyományú szõlõtermesztésre és borkészítésre épülve, apáról fiúra szállva alapítottuk újjá 1996-ban. 23 ha-os családi birtokunkon a borvidékre jellemző, kiváló szőlőfajtákkal, kiemelkedő dűlőinkkel, a modern és tradícionális technológiák segítségével törekszünk a frissebb stílusútól az egyedi minerális ízvilágú, tartalmas borok termelésére.
Szőlőültetvényeink a Badacsonyi borvidéken, a Badacsony, a Gulács, a Csobánc, a Bács és a Tóti hegyek napsütötte lankáin terülnek el. Ültetvényeink részben fiatal, új telepítések, részben idősebb területek, egészen az 50es években telepítettig. Pincészetünkben a modern technológia alkalmazása mellett ragaszkodunk a hagyományokhoz, így boraink ászokhordós érlelés után kerülnek palackba. Borainkban megtalálható az érett szőlő gyümölcsös illata, zamata és a vulkáni talaj adta minerális, terroir jelleg. Kezdetektől fogva fontosnak láttuk, hogy első sorban a helyi, a borvidékre jellemző fajtákkal dolgozzunk, ezen fajtákból a jó ivású, mindennapok borain túl, termőhely hangsúlyos, hordós válogatásokat is készítsünk.
A borversenyeken kimagaslóan szereplő száraz boraink mellett kései szüretből származó borkülönlegességek is színesítik kínálatunkat. Ilyen a fagyott szőlőből készített Jégbor vagy az Olasz rizling Aszú, mellyel Borbély Gyula a 2007-es év Balatoni Borok Mestere címet nyerte el.
A 2010-es évjárattól Tamás fiunk fiatalos lendületével és újítási vágyával újra fogalmazódtak a boraink stílusai, arculata. A nemzetközi tapasztalatok alapján is leszögezhető, hogy a kitörési pont a helyi értékekben rejlik. Hosszú távú értékeket az egyedi borokkal lehet elérni. Mind a hazai és a nemzetközi piacon a helyi fajtákkal, az egyedi termőhelyi karakterek bemutatásával tudunk kitűnni az egysíkú világból.
Diána leányunk főiskolai tanulmányait befejezve, szintén hazatért a birtokra és az értékesítés, marketing oldalon erősíti a családot.
Látva a borturizmus fejlődését és a fogyasztókkal való személyes kapcsolattartás fontosságát, kialakítottuk hangulatos Borházunkat és Vendégházunkat. A szőlőskertek ölelésében található komfortos, 8-10 fő számára kényelmes vendégházunkban a borozgatásban megfáradt borbarátok egész évben megpihenhetnek.
Előzetes bejelentkezéssel szívesen látunk csoportokat a ritkaságokat is bemutató borkóstolóinkra, ahol bepillanthatnak családi hagyományainkba és elmélyülhetnek a badacsonyi borok csodálatos, egyedi és felejthetetlen világában.
Belföldi és nemzetközi borversenyeken elért sikerekből: a 2011-es Hungaricum Borversenyen a 2009-es Kéknyelű selection borunk lett nagy aranyérmes vagy a VinAgora Nemzetközi Borversenyen a 2009-es évjáratú Jégborunk kapott arany érmet és egyben a legeredményesebb Olasz rizling fajta bor különdíjat kapta. 2015-ben VinAgora nemzetközi borversenyen a 2011-es Késői szüretelésű Olasz rizlingünk Arany érmet nyert. 2016-ban a 2013-as Bács hegyi Olasz rizling válogatásunk az Országos borversenyen Arany érmet és a legjobb magyar fajtabornak járó Figula Mihály emlékdíjat nyerte és a VinAgora nemzetközi borversenyen szintén Arany érmes lett és egyben a legjobb Olasz rizling különdíjat is elnyerte. 2018-ban az Országos Borversenyen Arany érmet nyert KARÓS Olasz rizling limited selection 2015 borunk és Ezüst érmet Bóbita gyöngyöző borunk, Bács hegy Olasz rizling válogatás 2015 és Kéknyelű selection 2016 boraink.
A Winelovers Olasz rizling nagyteszten TOP 10 közé került a Bács hegy Olasz rizling borunk és a LEGJOBB Olasz rizling díjat kapta a 2018-2019 években a „NÁSZ A BÁCSON” Olasz rizling limited selection 2016 borunk.
Nagy öröm számunkra, hogy Tamást, a család ifjabbik borászát a 2012-2020 években az „Év Bortermelője” választás 5 jelöltje közé választották.
Hatalmas megtiszteltetés számunkra, hogy
BORBÉLY TAMÁS lett „AZ ÉV BORTERMELŐJE” 2020-ban!
Tamás a 30-ik Év bortermelője Magyarországon és az első a Badacsonyi borvidéken.
A jól működő családi birtok fontos része a jól felépített munkamegosztás. A családtagok részt vesznek a birtok minden munkafolyamatában a szőlőmunkáktól, a pincei feladatokon keresztül a vendég fogadásig.
Gyula – szőlészet és borászat
Gabriella – értékesítés, vendéglátás
Tamás – szőlészet, borászat, kóstolók, értékesítés
Diána – marketing, értékesítés
BARBARA – MARKETING, KOMMUNIKÁCIÓ
Birtok
“… s ez a hely, ahol állunk a világ leggyönyörűbb vidéke.
… egykor az idegen nemzetek utazói ezren és százezren
jönnek ide majd, hogy amikor már minden szépet láttak, minden szépet itt együtt lássanak.”
(Ranolder püspök)
A család több mint 20 ha szőlőültetvényen gazdálkodik, melyek a Badacsonyi borvidéken, a Badacsony hegy, a Gulács hegy, a Csobánc hegy, a Bács hegy és a Tóti hegy napsütötte lankáin terülnek el. Ültetvényeink részben fiatal, új telepítések, részben idősebb területek, egészen az 50es években telepítettig. A fiatal ültetvényeinken magas, 5-5500 tő/ha tőkeszámmal és modern fém támrendszerekkel dolgozunk, de megtalálhatóak korábbi fa támrendszerek és a kihalóban lévő bakhátas „Karós” szőlő is.
Badacsonyi borvidék
A Badacsonyi borvidék Magyarország egyik legszebb történelmi borvidéke, mely a Balaton északi partján a Balaton-felvidék közepén, Balatonszepezdtől Szigligetig húzódik, Északon a Tapolcai-medence és a Káli-medence határolja. A borvidék kb. 1600 hektárnyi szőlőültetvényei a tájnak csodálatos látványt kölcsönző vulkanikus hegyek vonulatain terülnek el. Ezek a Badacsony, a Szent György-, a Csobánc, a Tóti-, a Gulács, a Bács-, az Ábrahám és a Szigliget.
A szőlőművelés és a borászat ezen a tájon több ezer éves történelmi múltra tekint vissza. A kelták és a rómaiak után honfoglaló őseink is felismerték, hogy a napsütötte lankás hegyoldalak és a Balaton klímakiegyenlítő hatása rendkívül kedvező feltételeket teremt a szőlőműveléshez. A borvidék talaja nagyon változatos. A vulkanikus eredetű hegyek lejtőit pannonagyag, pannonhomok helyenként lösz takarja, melyek a hegy csúcsa felé haladva mindinkább bazalt és bazalttufa törmelékkel keverednek. Ezen vulkanikus tufából képződött talajok nehéz, testes, magas extrakt tartalmú, tüzes, savas, különleges ízvilágú, hosszú fejlődésű, lassan öregedő, kiváló minőségű borokat adnak. A vulkanikus alapkőzet biztosítja a talajok jó kálium- és mikroelem ellátottságát.
A szőlőtermesztés ökológiai tényezői a borvidéken a következők szerint foglalhatók össze:
- A borvidék klímája szubmediterrán jellegű, napfényben gazdag, kiegyenlített;
- A mikroklíma kialakulásának kedvez az ültetvények védett déli fekvése és a Balaton víztükre;
A nagy víztömeg meggátolja a hőmérsékleti szélsőségek kialakulását, valamint biztosítja a levegő magasabb páratartalmát.
Badacsony úgymond „fehérboros” borvidék, legelterjedtebb szőlőfajtája: az Olasz rizling, amelynek részaránya (kb. 55%) a fajták között a legnagyobb, a borvidék összes szőlőhegyén és településén megtalálható A borvidék másik kiemelkedő borfajtája a badacsonyi Szürkebarát, mely francia szerzetesek révén került a vidékre. A borvidék híressége a markáns karakterű Kéknyelű, mely az országban egyedül itt termesztett ősi magyar fajta. Egyediségének köszönhetően 2013-ban nemzeti értékként beválasztották a Magyar Értéktárba, innen csak egy lépés a Hungarikum cím. A Badacsonyi Kéknyelű különösen fűszeres, minerális jellegéről, bazaltkőre emlékeztető ásványos karakteréről ismerhető fel. További meghatározó fajták: a Rajnai rizling, Muscat Ottonel, Zeusz, Rózsakő, stb. Azonban a 2000. évtől engedélyezik kékszőlő fajták telepítését is pl.: Pinot Noir, Cabernet sauvignon.
A legtöbb írásos emlék és leletanyag a római kori szőlőművelésből maradt ránk. Ilyen a rómaiak Aquincumba vezető egyik híres hadiútja is, mely a Badacsony lábánál haladt el, ami máig a „Római út” nevet viseli.
A szőlőművelés virágkora a Badacsonyi borvidéken Mátyás uralkodása idején kezdődött el.
Az igazi hírnév a borvidék számára a XVIII.- XIX. században jött el. A fejlődés ebben az időszakban volt a legintenzívebb, számtalan pince, présház épült, melyek többsége még ma is épen áll.
Az 1875-ben bekövetkezett filoxéra vész nagy törést eredményezett a szőlőtermesztésben. Az ültetvények közel 65%-a elpusztult, a szőlőhegyek sorsa megpecsételődött. A tóparthoz közeli területeket nem telepítették újra, inkább gyorsabban jövedelmező üdülő-településeket hoztak létre. A filoxéra vész után megkezdték a károsodott ültetvények helyreállítását, az erózió elhárítására támfalakat építettek, teraszokat hoztak létre.
A II. világháború után a hegyoldal ültetvényei a Szőlészeti Kutató Intézet és Állami Gazdaság birtokába kerültek. A szőlőtermesztés és bortermelés válságából a nagyüzemi telepítések és fejlesztések jelentették a kiutat.
A Badacsonyi borvidéken a XX. század végének szőlészetére és borászatára a lassú mértékű fejlődés volt jellemző, mely az üdülés erőteljes térnyerésének köszönhető. A rendszerváltást követő privatizáció során a Badacsonyi borvidéken a szőlőterületek felaprózódtak, az ültetvények nagy része elhanyagolttá vált.
A 1990-es években a szőlőterületek tulajdonviszonyai megváltoztak, újra magánkézbe kerültek, ezzel együtt a borászatok is átalakultak. A borvidék borászatára a „kisebb” családi pincészetek kialakulása és a nagyüzemek magánkézbe kerülése volt a jellemző. A szövetkezeteket a tagok „vették a kezükbe”. Az egyre nagyobb számban működő családi pincészetek igyekeznek a lehetőségeikhez képest modern ültetvényeket fenntartani, az idős ültetvényeket felfiatalítani és a jó adottságú ültetvényeik segítségével jobbnál jobb, kiváló minőségű borokat előállítani.